Árvalányhaj
bolyhos cérnaszál vagy
szélben lengedező
dísze a határnak
nem vagy színes-ékes
fehér gyapjúfonál
illatod sincs, mézes
árván hajladozol,
méheket, lepkéket
nektárral nem vonzol
sívó homokbucka
hajlékod szegényes
füves árok partja
Vajon honnan jöttél?
Ide, hogy jutottál?
Tündérlány hajából
talán kihullottál?
Csomókban, elszórtan,
társakkal, magányban
szerényen, csendesen
éled az életed.
tövednél gyík lapul
kis árnyat keresve
nyúlsereg szaladgál
a vadászt feledve.
pacsirta énekét
naphosszat hallgatod,
elhajolsz, tompítod,
ha őzpata dobog
Ó, de leszednélek,
csokorba kötnélek
csodás dísze lennél
szobám szegletének
Mesélnél a télben
szélsusogó nyárról
kékellő felhőről,
meleg napsugárról.
2009. nyara
Csendhangok
Szénaillatú
Meleg, esti fuvallat
Emléket idéz.
*
Réti cigányok
Csend hangjain zenélnek
Szürkül a mező.
*
Esti szél húrja
Őszről suttog a nád közt
Kevés az időm.
|